Miért félnek a diákok a matektól?
Szinte minden osztályban van legalább egy diák, aki már a „matematika” szó hallatán befeszül. Retteg az órától, a tanártól, a hibázástól, a dolgozatoktól. De vajon miért vált a matematika az egyik legrettegettebb tantárggyá sok diák számára?
A félelmet nem a számolás, az összefüggések keresése okozza, hanem az élményekből ered, amik hozzá kötődnek. Nézzük meg a leggyakoribb okokat!
1. „Én matekból amúgy is béna vagyok…” – A megbélyegzés ereje
Sok diák már általános iskolában „megkapja” a címkét: „ő nem matekos típus”. A szülők, tanárok mondatai, vagy akár a saját kudarcaik alapján kezdik elhinni, hogy a matek nem nekik való. Pedig a matematika nem tehetség kérdése. A legtöbb esetben csak hiányzik az érthető magyarázat, a türelem és az önbizalom.
A matematikát a közbeszédben gyakran nehéz, rettegett tantárgyként emlegetik. Gyakran hallhatják ismert emberektől a gyerekek: „Én soha nem voltam jó matekból.” Ezek a mondatok akaratlanul is azt üzenhetik, hogy a matematika olyan valami, amihez „csak a kiválasztottak” értenek, és ha valaki nem jó benne, az teljesen rendben van. Ez a szemlélet azonban könnyen hozzájárulhat a diákok tantárgytól való félelmének kialakulásához és ennek a félelemnek a beletörődő elfogadásához.
2. A hibázástól való rettegés
A matematika fekete-fehér. Vagy jó a megoldás, vagy nem. Ez sok diáknak ijesztő. A hibázás viszont a tanulási folyamat természetes része – sőt, nélküle nincs fejlődés.
Sajnos az iskolai környezet gyakran nem ad elég biztonságot ehhez. A diák inkább nem próbálkozik, csak hogy ne „égjen be”.
3. A stressz blokkolja a gondolkodást
A szorongás szó szerint kikapcsolja azt az agyi területet, ami a problémamegoldásért felel. Ha a diák fél attól, hogy hibázik vagy rossz jegyet kap, akkor nem a matekkal küzd, hanem azzal, hogy nem tud nyugodtan gondolkodni.
4. Hiányzó alapok = minden új anyag egy újabb fájdalom
A matematika részei egymásra épülnek. Ha valaki nem érti a törteket vagy nem tud egyenletet rendezni, nincs tisztában a geometriai alapfogalmakkal, akkor onnantól az új témák bejövetelével összedől az egész szerkezet. A kudarcélmények gyűlnek, a szorongás nő, az önbizalom csökken.
Ezért van szükség egyéni figyelemre és alapozásra, nem csak „menjünk tovább az anyaggal” típusú tanításra.
5. Nem tanítottak meg tanulni
Kevesen tudják, hogyan kell igazán hatékonyan matematikát tanulni. Sokan csak bemagolják a mintapéldákat, de ha kicsit változik a feladat, már nem tudják azt megoldani. Ez frusztrációt, majd elutasítást szül.
A tanulásmódszertan legalább olyan fontos, mint maga az anyag.
Hogyan lehet ezen változtatni?
A matematikától való félelmet nem lehet egy dolgozattal vagy egy jó jeggyel „lekapcsolni”. De fokozatosan le lehet bontani, új élményeket adni, ahol a diák megtapasztalhatja, hogy:
– értheti a matematikát,
– sikerélménye lehet belőle,
– és nem baj, ha hibázik.
A Coaching Matek módszere pont erre épít:
egyéni haladás, biztonságos tér, és olyan tanár, aki nem csak a tananyagot tanítja, hanem a diákban újraépíti az önbizalmat is.
Ha a te gyermeked is szenved a matematikától, de szeretne sikeresen leérettségizni, írj nekem, és megbeszéljük, hogyan indulhat el egy új, félelemmentes úton.
Merényi Katalin Gabriella
Matematika tanár, life és business coach